18 éve kísérem tervezőként családok életét az otthonteremtés folyamatában. Tapasztalataim alapján ez az 5 dolog adta számukra a legnagyobb segítséget.
1. Jó célkitűzés
Az otthon életünk egyik legfontosabb tere. Két éve különösen, hisz lényegesen több időt töltünk otthon mióta a „home office” és a „karantén” szavak beköltöztek az életünkbe. Nagyon sokan kezdtek felújításba, átalakításba vagy költöztek új lakásba, családi házba. Az otthonteremtés lehetőségei is folyton változnak: pénzügyi támogatások, ingatlan ár vagy épp rezsi ár növekedés, anyag- és szakember hiány mind kihat az otthonteremtés folyamatára. Az állandó gyors változás követése minden fronton rugalmasságot igényel és kihívást jelent. Mindeközben sok család életritmusa borult fel, amitől egyre kimerültebbek és feszültebbek vagyunk. Emiatt különösen fontossá vált, hogyan éljük végig az otthon teremtés folyamatát. Mennyi stresszt halmozunk magunkra a meglévők mellé?
Az otthonváltás, költözés legfőbb oka az élethelyzetben bekövetkező változás. Új élet kezdete, család bővülése, különválás, gyerekek kirepülése. Az élethelyzet változás az igényeinket, szükséges funkciókat is alakítja. Érdemes részletesen átgondolni ezeket, majd ehhez keresni megoldásokat. Minden esetben fontos meghatározni a célt, a lehető legtöbb szempontból körülírva.
Mi a váltás oka? Mit szeretnénk megélni az új otthonban? Mennyi ideig tervezünk itt élni? Milyen funkciókra lesz szükség? Milyen családi változásokat kell lekövetni az otthonnak? Mekkora keret áll rendezésre? Hogy alakul az életünk 3-5-10 év múlva és ehhez hogyan kell igazodjon az otthonunk?
Többször kerestek meg ingatlan vásárlás előtt azzal a kérdéssel, hogy a kiszemelt házban meg lehet-e valósítani az elképzeléseket. A tapasztalat az, hogy szinte bármit ki lehet alakítani, de nem mindegy milyen áron. Nem csak a költségekre gondolok, hanem határidőkre, az átalakítás mértékére, beszerzendő anyagokra és a mindezzel járó, a családra háruló feladatokra is. Amikor leülünk erről beszélgetni és elhangzanak a fenti kérdések, akkor derül ki, hogy valójában mire van szükségük. Ezek akkor is lényeges kérdések ha a meglévő otthont szeretnénk átalakítani. Az átgondolásra, megbeszélésre szánt idő utólag megtérül, mert könnyebb lesz megalapozott döntést hozni.
2. Tudatosság, önismeret
Már a célmeghatározáshoz is szükséges önmagunkkal őszintének lenni és reálisan megfogalmazni: hogyan élünk, mire van szükségünk valójában. Ez nem egyszerű feladat, időigényes, de a befektetett energia biztosan megtérül. Vegyük végig az eddigi tapasztalatainkat, akár saját korábbi otthon élményeinkből.
Mi volt számunkra kényelmes, lényeges, fontos, zavaró.? Mik azok, amin változtatni szeretnénk és miért? Mit éltünk meg ott, amit az új otthonban nem szeretnénk?
Gyakori példa erre a tárolás. A jól szervezett tárolóhelyek kialakítása rengeteget segít. Az évek során kialakult tárolási rendszer többnyire nem módosul az aktuális élethelyzetnek megfelelően, mert túl sok munka lenne átszervezni mindent, amire sosincs idő. A tervezés során nem mindig lesz sokkal több tároló felület, de ha pont annyi, pont oda kerül, ahol szükség van rá, könnyen kezelhetővé válik. Egyből könnyebb lesz rendet tartani benne, ami időt és energiát spórol meg a családnak.
A probléma feltárás egyik kulcs eleme a megfelelő kérdések megválaszolása. Mi zavar valójában? Pontosan mi az a probléma, amit ki kell küszöbölni? Mire van szükség, ahhoz, hogy otthonosan érezd magad? Mit tudsz tenni ezért Te magad és miben kell (tervezői) segítség? Mi adja számodra az otthon élményt? Mitől lesz számodra komfortos, kényelmes az otthon?
Az otthonteremtés folyamatában a legnagyobb kihívást a számtalan egymásra épülő döntés meghozatala jelenti. A tervezési folyamat során rengeteg kérdést kell átbeszélni, amivel a hosszú távra szóló döntéseket meg lehet alapozni. Mivel a családtagok jellemzően dolgoznak, gyereket nevelnek, csak nap végén jut erre idő, és sokszor fáradtan vágnak bele ebbe a feladatba. Ebben a helyzetben pedig az önmagunk és a családtagok ismeretén túl egy másik lényeges elemre is szükségünk lesz, amivel elérkeztünk a következő ponthoz.
3. Kommunikáció
Amikor társsal vagy családdal együtt történik az otthonteremtés, az összes résztvevő fél véleményét, ízlését összehangolni nem könnyű kísérlet. Sok beszélgetés, egyeztetés szükséges hozzá a tervezés során és a család számára is nagyon lényeges, hogy egymás közt megbeszéljék ezeket. Ez utóbbi nem mindig feszültségmentes. Néha ilyenkor derül ki, hogy a pár meglehetősen eltérően gondolkodik olyan dolgokról, mint stílus, színvilág, harmónia vagy hogy kell-e a hálószobába tv.
Egy fiatal pár esetében az első közös otthon az, amit együtt alakítanak ki. Korábban adottságokkal, kompromisszumokkal éltek együtt, amiket megszoktak vagy formáltak valamennyire, mert erre volt lehetőség. Egy teljesen új közös otthon kialakításakor adódhatnak családon belül is nézeteltérések, amit kommunikációval fel lehet oldani.
Hasonló a helyzet mikor kirepültek a gyerekek és a pár ott marad egy nagy házban, amit addig a gyerekes élet igényeire alakítottak. Az új helyzetben a saját szempontjaik lehetnek az elsődlegesek. Ez bár könnyűnek tűnik a sok lehetőség miatt, nem az. A szokásokat újra kell gondolni, új szokásokat is lehet kialakítani, de ehhez mindkét félnek ki kell tudnia mondani az igényeit, elvárásait és új szempontrendszert kell meghatározniuk. Mint a kapcsolatok terén általában, itt is nagyon lényeges a beszélgetés, a kommunikáció, értő figyelem, egymás meghallgatása. Közös nevezőre kell jutni, hogy az élet folytatása az új otthonban ne stresszforrás legyen, hanem erőforrás, ami feltölt.
Segítség lehet ha előre meghatározzuk ki melyik témában erős, kihez milyen feladatok, döntések előkészítése kerül. A közös munka jelenthet élményt, ha a terhet is megosztják egymással a felek és összedolgoznak. Sokszor mondják azt a megrendelők, hogy a tervezési folyamat felért egy párterápiával. Ebben igazuk is van.
A családon belüli kommunikáción túl a folyamat többi szereplőjével is meg kell találni a hangot. A bábeli zűrzavart leginkább az okozza, hogy a látszat ellenére más nyelven beszél egy ügyvéd, a kőműves, a villanyszerelő és a barkácsbolti eladó. Leginkább azért, mert ők a szakmájuk nyelvét használják és nem feltétlenül látják át a teljes folyamatot, inkább csak a saját munkarészüket. A szempontrendszerük, ami alapján egy adott kérdésben kommunikálnak, teljesen eltérő, ami rendben is van. A szakmák összehangolása viszont lényeges az egymásra épülő döntéseknél, elengedhetetlen az előrelépéshez. Szükség van valakire, aki összehangolja a szereplők javaslatait és tolmácsol a különböző nyelvet használó résztvevők, szakemberek között. Jellemzően ez annak a feladata, akinél összeérnek a szálak, ez pedig a tulajdonos. A megfelelő otthon tervező szakember ebben nagy segítséget adhat.
4. Megfelelő szakemberek bevonása
Jelenleg a kivitelezőkre kell a legtöbbet várni, mégsem ők az egyetlen lényeges szereplői a megvalósításnak. A kivitelezőknek pontos információt kell adni ahhoz, hogy korrekt költségvetést készítsenek. Ehhez érdemes tervezőt vagy tervezőket megbízni. A térszervezés, stílus, belső megjelenés, világítás, burkolatok és bútorozás kiválasztása belsőépítész tervezési feladat. A ház működéséért a gépészet felel ( fűtés, szellőzés, hideg, meleg víz ellátás). Ahhoz, hogy hosszútávon is korszerű és energiatakarékos otthonunk legyen ez a szakág kihagyhatatlan. Ha szerkezeti átalakítás történik akkor statikus, ha pedig hozzáépítés, a ház formáját is befolyásoló átalakítást szeretnénk, akkor építész tervező bevonása is szükséges lehet. Új ház építésekor ők mind jelen vannak és jellemzően az építész a kapocs köztük.
Társasházak esetében lényeges, hogy a ház szerkezete ne sérüljön és a többi lakó felé is el tudjunk számolni az átalakítás esetleges következményeivel (pl. alsó lakónál mennyezeti vakolat hajszálrepedések). Ebben az esetben is javaslom a statikus bevonását, minimum egy szakvélemény erejéig. A költségvetés és műszaki tartalom betartása, számonkérése, a teljesítés ellenőrzése éppolyan lényeges feladat, mint a tervezés. Ezt végzi a műszaki ellenőr.
A fenti lehetséges szereplőkön kívül még így is marad a kérdés, mindezt ki fogja majd összehangolni? Lakások, családi házak esetében ezt a tulajdonosnak kell elvégezni, hisz ő teljes projekt felelőse, az ő kezében van a költségvetés, ő bízza meg a szereplőket. Ez bizony kő kemény projekt management feladat, ami – nincs mit szépíteni – nagyon sok befektetett munkaóra és energia, ami a közös családi időből, a pihenésből vész el. Pontosan ez az, ami miatt a megfelelő szakemberek bevonása nagyon lényeges! Hogy „csak” a projekt management háruljon a családra és ne kelljen minden szakági kérdésben gyorstalpalón végigmenni, éjt nappallá téve az interneten bogarászni ahelyett, hogy a családi életen maradjon a fókusz.
Fontos, hogy azzal tisztában legyünk, hogy a projekt management alapvetően nem a tervező feladata. Van, aki ezzel együtt vállal tervezést és van, aki támogatást ad ebben, de alapvetően csak tervezéssel foglalkozik. Amikor tervezőt, szakembert választunk, ezeket is érdemes figyelembe venni és tisztázni az elején pontosan mi tartozik a tervezői vállalásba és mi nem.
Egy jól megválasztott tervezővel való együttműködés rengeteg feszültséget vesz le a vállunkról. Az otthonteremtés élménnyé válhat, a költségekkel, határidőkkel és döntésekkel való kimerítő zsonglőrködés helyett. Ha pedig a tervező díját azzal hasonlítjuk össze mennyit ér a családdal eltöltött nyugodt időnk, mondjuk vasárnap délután, rögtön más szemmel nézzük az árajánlatot is.
5. Türelem
Ha valamivel még érdemes felvértezni magunkat mielőtt az otthonteremtésbe, építkezésbe belevágunk az a TÜRELEM. Így csupa nagybetűvel. Számtalan olyan dolog van, amire lesz hatásunk, és rengeteg másik, amire viszont nem. Utóbbiak miatt nem érdemes megfeszülni. Akkor sem ha különösen bosszantó ha májusban még nem látjuk ki lesz a kivitelező és hogy fog így elkészülni az otthon, mire a gyerek iskolába menne szeptemberben.
A fenti 4 pont figyelembe vételével már rengeteget tudunk tenni magunkért és a stressz csökkentésért. Ha még a türelmünket is csiszoljuk kicsit vagy legalább elfogadjuk, hogy ez akkor is fejlesztésre kerül ha mi nem szeretnénk, sokkal könnyebb dolgunk lesz.
Gondoljunk bele! Mondjuk 10-15 évre tervezünk az új otthonunkban élni, és rászánunk 5-10-100 millió forintot, amiért sok évet dolgoztunk eddig. Egy hét, egy vagy akár 3 hónap csúszás valóban akkora érvágás? Cserébe azért, hogy olyan lesz, amilyet szeretnénk, beleférünk a költségvetésbe, van idő átgondolni mindent, és a család számára sem válással, hanem összecsiszolódással zárul a történet? Nézzük meg mivel jár a határidőben való rugalmasság és készüljünk fel megoldási lehetőségekkel. Pl. átmenetileg albérletbe költözni sokszor jobb és összességében olcsóbb, mint végleges kompromisszumokat kötni, majd nézni évekig egy nem tetsző megoldást.
Fontos a mérföldkövek, rész szakaszok lezárásának tudatosítása, ünneplése is. Egy otthonteremtés hosszú folyamat, amiben nagyon ki lehet merülni a döntések és az ezzel járó nyomás miatt. Jó érzést és megerősítő élményt ad mindenki számára, ha adott pontokon leülünk és megpihenünk, megünnepeljük, hogy eljutottunk már A-ból B-be. Akkor is ha még van hátra a célig.
A türelem egymás felé, önmagunkkal szemben összességében segít megtakarítani stresszt, költséget, azaz energiát, erőforrást. Elfogadóbbá tesz, aminek hatására még jobban fogjuk tudni élvezni és értékelni az eredményt, amit úgy hívunk OTTHON.
Kiemelt kép forrás: lastlemon.com